Nürnbergi Napló

Konczy - több éve

Persze,hogy megkeresünk,hisz tudod megigértem!Engem nem is bántottál soha,nem is azért írtam én te!Tudod te is nagyon jó barátom vagy és maradsz is!Legyél jó és vigyázz kis csakádodra!Minden jót a többieknek is a Kft-nél!Üdv.:Konczy!

Bejegyzés: Jó kis csapat voltunk mi!

Konczy - több éve

Nürnbergi per * Az elsõ világháború után Németországnak és a több legyõzött országnak csak jóvátételt kellett fizetnie, és megakadályozta az antant, hogy a restaurációs törekvések teret nyerhessenek. A II. Világháború után, a szövetségesek, mint az erkölcs lovagjai háborús bûnök címén ítéletet mondtak a legyõzöttekrõl, olyan bûnökért, amelyeknél õk sokkal nagyobbat is elkövettek. A Londonban 1945 augusztus 8.-án aláírt egyezmény szerint emeltek vádat Nürnbergben, és az amerikaiak augusztus 6.-án Hirosimára és augusztus 9.-én Nagaszakira dobtak le atombombát, amely minden idõk legnagyobb háborús bûne. Ekkor már rég ismert volt, a Katyn-i vérengzés is, de az oroszok már addig is milliókat deportáltak telepítettek ki. Az amerikaiak is koncentrációk táborokba zárták a japán származású amerikaiakat, és az angolok is internálták a kelet európai, nagyrészt zsidó származású menekülteket. Az angol és amerikai kommadók, rendszeresen legyilkolták az elfogott foglyokat, a legtöbb partizánakció célja pusztán német katonák, tisztek megölése volt. A németek túszokat szedtek ez ellen, az oroszok pedig "málenkij robotra hurcolták az embereket". Van egy nagyon fontos elv, mely szerint csak az ítélkezhet mások felett, aki maga bûntelen nem követett el hasonló bûnöket, mint akit el akar ítélni. Dönitz admirálist a totális tengeralattjáró háborúra vonatkozó parancsért háborús bûnnel vádolták, az õ védelmében lépett fel Nimitz admirális, aki közölte, hogy ha ezért elítélik Dönitzet, akkor zárják mellé, mert õ is kiadta ugyan ezt a parancsot a japánok ellen. Karl Dönitz tengernagyot végül 10 évi börtönre ítélték el, valójában egyetlen egy háborús bûnt sem követett el. Valójában a nemzeti szocializmus, mint ideológia felett akartak ítéletet mondani, azzal vádolva a nácikat, hogy egyedül õk a felelõsek a háború kirobbanásáért és eszkalálódásáért. Azt a jogát kérdõjelezte meg a per egy nemzetnek, és az embereknek, hogy kiálljanak az igazságért. A per során háborús bûnökért olyant ítéltek halálra, akinek semmi köze sem volt a harcolókhoz, pusztán újságíróként megírta a véleményét. (Ilyen alapon engem is halálra ítélhetnének, és volt olyan magyar újságíró is, akit a cikkei miatt végeztek ki.) A német hadiipar újjászervezõjét Speert is elítélték, pedig háborús bûnt õ sem követett el. Lengyelország megtámadásánál a Ribbentrop-Molotov paktum valóban bûn volt, szövetkezés egy független állam felosztására, de érte le kellett volna ültetni Sztálint is. Elszász visszavétele a franciáktól ezzel szemben egy jogos revíziós igény. Szovjetunió megtámadásánál Hitler csak megelõzte az egész Európa lerohanására készülõ Sztálint. Lengyelország és Jugoszlávia angol nyomásra és biztatásra fordult szembe a III. Birodalommal - tehát Churchillnek is a vádlottak padján kellene ülnie, Pearl-Harbour pedig egy olyan húzása volt Rooseveltnek, amiért az amerikai törvények értelmében is felelnie kellene. Németországnak esélye sem volt arra, hogy elkerülje a háborút, olyan gazdasági nyomás nehezedett rá, és ha nem fejleszti fel a hadseregét, akkor a gyõztesek már sokkal elõbb lerohanják. Ami a harcoló csapatok kegyetlenkedését illeti, a németek nyomába sem léptek kegyetlenségben az oroszoknak, de az angol-amerikaiak is követtek el számtalan barbár tettet, végeztek ki foglyokat. A civil lakosság ellen elkövetett bûnök területén is toronymagasan az oroszok vezetnek. A náci vezetõk terhére rótt vádak között kiemelt szerepe van a holokausztnak is. Az elõkerült bizonyítékok arra vallanak, hogy a németek nem törekedtek a zsidóság kiirtására, hanem kivándorlását, kitelepítését célozták meg, és a koncentrációs táborok célja nem a megsemmisítés volt, hanem a rabszolga munkaerõ biztosítása. Az a vád valóban megállja a helyét, hogy a totális rendszer kiépítése során a náci vezetõk megsértették az emberi jogokat, a német alkotmányt és törvényeket is, de ez nem háborús bûn, és milyen alapon ítélkeznek errõl az oroszok, ahol szintén totális rend van és milyen alapon ítélkeznek az angolok és amerikaiak, ahol ugyan demokrácia van, de olyan mûvészi tökéletességgel játsszák ki a törvényeket? Ezekért a vádakért nem is ítélt el a bíróság több vádlottat, akiket a per után német bíróságok vontak felelõsségre. A vádlottak egy része valóban elkövetett háborús bûnöket, háborús bûnök elkövetésére kiadott parancsokkal, de többségük nem tekinthetõ háborús bûnösnek. Nem lehet úgy elítélni a náci rendszert, hogy közben a Szovjetunió mely a szövetségese az amerikaiaknak és angoloknak éppen gõzerõvel követ el ugyan olyan bûnöket, és az angolok, amerikaiak is felelõsségre vonás nélkül. A Nürnbergi per egyik fõ vádlottja volt Hermann Göring. Õt terhelnék a terrorbombázások, ha a szövetségesek nem lettek volna ebben a kérdésben sokkal bûnösebbek. A terrorbombázásokért Göringet és Sztálin is fel lehetne menteni, de Rooseveltet és Churchillt nem. Szemére vethetjük a náciknak, hogy megsértették, sárba taposták a jogot, de éppen a Nürnbergi perrel is ezt tették a szövetségesek, a gyõztes jogán bosszút álltak, mint ahogy ezt megtették a németek is. Természetesen a németeket nem menti, hogy mások mit tettek, itt csak arról van szó, hogy nincs erkölcsi felsõbbsége a szövetségeseknek és az oroszoknak ítélkezni. Egyik német tengeralattjáró azt a feladatot kapta, hogy hajtson végre egy távoli küldetést, de míg a célját el nem éri véletlenül se vetesse észre magát, ne támadja meg az utjába kerülõ hajókat. A parancsnok nem tudott ellenállni a kísértésnek és elsüllyesztett egy hajót, hogy a nyomokat eltüntesse, a felszínre emelkedett és a fedélzetérõl a legénység puskával, pisztollyal vadászni kezdett a vízben úszó hajótöröttekre. Nyilvánvalóan háborús bûn, olyan, amiért halál jár, azon felül súlyos függelemsértés, és a parancsnoknak a német - sõt a III. Birodalom törvényei szerint is súlyos büntetést kellett volna kapnia. Elfogták, és mivel volt az esetnek három túlélõje le is bukott. A normandiai partraszállás idején az angol-amerikai kommandó alakulatok kivégezték az elfogott német katonákat. Ez is háborús bûn, amit tiltanak az angol és amerikai törvények, de senkit felelõsségre nem vontak érte. A Nürnbergi Perrel nem zárult le a vérbosszú, sok valóban háborús bûnt elkövetõ mellett rengeteg sok ártatlan embert, köztük sok magyart juttattak hóhérkézre. Martin Himmler az OS ezredese ez által maga is háborús bûnök sokaságát követte el. Többek között Szálasi Ferencet és Bárdossy Lászlót is õ adta ki az oroszoknak. Országunkat fenyegetõ ellenség ellen harcolni nem tekinthetõ háborús bûnnek, mint ahogy az sem háborús bûn, hanem alapvetõ emberi jog, hogy elmondhassuk a véleményünket. Háborús bûnösként tartják számon a románok ma is Wass Albertet, mert le merte írni, mit követtek el a románok ellenünk.

Bejegyzés: Egy kis történelem!

Konczy - több éve

Lingár remélem mostmár így jobban tetszik!Biztosan te egy nyelvművész vagy!Amúgy ari vagy de tényleg!

Bejegyzés: Hétfő

lingár - több éve

tele van képzavarral, ..."rávilágít minket" "kérdést szegezni hozzátok" (most ari vagyok, a helyesírásról nem beszélek :))

Bejegyzés: Hétfő

Konczy - több éve

Értem,nem haragszom,mindenkit meghalgatok,remélem azért lesz ami nektek is fog tetszeni!

Bejegyzés: Hétfő